Szia Zsófi! Köszi! 🙂 Ez szuper, nagyon örülök! Ez az „átpattintás” a célom — én is voltam nagyon mélyen, és ha nekem sikerült átdrótozni az gondolkodásomat, akkor mindenkinek sikerülhet. Ebben szeretnék segíteni nektek. Szeretnélek ráébreszteni titeket arra, hogy ha JÓL használjátok az agyatokat (ami egy csodálatos eszköz), akkor kiegyensúlyozottan elérhettek bármit, amit mások szerint csak elképesztő szenvedések árán lehet. Nincs szükség szenvedésre. Lehet ezt sokkal ügyesebben, okosabban csinálni. Csak nyitottnak kell lenni az „átpattanásra.” Örülök, hogy te nyitott voltál! 🙂 Sok érdekes cikk jön még, írd le majd máskor is a gondolataidat bátran!

Szia Luca, én köszönöm, és örülök, hogy utólag jobban „leesett a tantusz”! 🙂 Az ilyen reakciók rengeteget számítanak nekem, és óriási energialöketet adnak a folytatáshoz. Nagyon kíváncsi vagyok, mit gondolsz majd az új cikkekről, a dietcrafting folytatásáról. Mondtam már… nagy víziók élnek a fejemben, de ehhez TI is kelletek! :)) Írj bármikor, ha eszedbe jut valami!

Eszti, nagyon örülök, hogy rezonált a gondolataiddal a mese! Te már az igazi dietcrafting törzsközönségéhez tartozol, szinte várom is a cikkek publikálása után, hogy „na, vajon mi jut eszébe erről Esztinek?” 🙂

Hűha, babavárás? Előre is gratulálok! Erről van szó: előre nézni, a jelenben élni! A jelen pillanat (és általa a jövő is) tele van csodálatosabbnál csodálatosabb élményekkel!

Az „elvesztegetett fiatal éveid” valójában nem elvesztegetett évek, Eszti! Ezt te is érzed!

A jelen pillanat csodáját azért tudod ennyire értékelni, mert azt is tudod, honnan indultál. Minden, amit átéltél, tapasztaltál: az összes kihívás, könny, szomorúság, frusztráció hozzásegített ahhoz, hogy azzá az emberré válj, aki ma vagy! Az IGAZI Esztivé! Szívből örülök, hogy a gondolataim segítenek, hogy egyre jobban felfedezd magadban a benned rejlő erőt. És az utazásnak nincs vége, sőt… még csak MOST KEZDŐDIK! 🙂

Sok izgalmas tervem van a dietcrafting világán belül, hogy minél több emberrel megoszthassuk a boldogságunkat, tapasztalatainkat, és együtt vehessünk részt ebben a kalandban, amit ÉLETNEK hívunk! Szurkolok neked, és írj ám, ha megérkezett a baba! 🙂

Kiegészíteném a hozzászólásomat, hogy már a 8. leadott kilómnál tartok (bár megígértem magamnak, hogy nem, nem állok mérlegre, de nem tudtam megállni, hogy ne nézzem meg számszerűen, mennyi az annyi, mert már sokadszor megkérdezték, mennyit fogytál???).
Edzés gyanánt elkezdtem az Aviva tornát, babavárásra készülök, és ez a módszer kifejezetten nem engedi, hogy más megerőltető sportot végezzek mellette. De intenzíven megmozgat, és különösen szeretem, ha szól a zene mozgás közben. Azt hiszem, megtaláltam a nekem való egyéni életrendet, és ez is csak fokozza az örömömet 🙂 Sokan odajöttek hozzám melóhelyen, kérdezgették, hogy mitől fogyok, és annyira szeretném elmondani mindenkinek mindazt, amit itt leírsz nekünk, de csak annyit mondok, hogy odafigyelek magamra, és elmondom a blog nevét, amiből merítkezek:)