Szerző: SzF Erika

SzF Erika — Fri, 10 Jun 2022 06:49:22 +0000

Ismét új köntösbe csomagoltad, és összefoglaltad azt, amit nekem az időszakos böjtölés jelent, immáron három, és egynegyed éve. A facebook csoportban kezdettől leírtam, mekkor a felszabadító érzés volt számomra ez az egész (Rosewood néven). Hadd mondjam el ismét, mert még mindig tart, mit adott nekem, miben változtam az időszakos böjtölés hatására, ennyi idő alatt.
Kezdetben rózsaszín szemüveggel, korábbi ditétakultúrák hatása alatt azt éreztem, hogy jé, nem muszáj ennem, és fogyok. Aztán lelki válság hatására, még hízni is tudtam az amúgy betartott időszakos böjttel. Akkor még nem oldódott meg a táplálkozáshoz fűződő furcsa viszonyom, és az edzésnél is a teljesítménynövekedés hajtott, meg, valljuk be, a sporttal elérendő kompenzálás.
Ismét volt egy újrakezdés, munkahelyet és a várost váltottam, ledobtam a rabláncaimat, és rájöttem, az időszakos böjtöt nem kell újrakezdenem, hanem folytatnom kell csak. Egyszerűen csak váltogatni az eszem/nem eszem szakaszokat, de a kontrollt még két évig nem engedtem el. Számoltam a szénhidrátot, lestem a böjti applikációt, amit időnként lecseréltem, hogy az újrakezdés illúziójába ringassam magam.
Fejlődtem, mert nem futottam már, hanem az alkatomnak, koromnak, ízületeimnek megfeleleően átálltam a gyaloglásra, és a saját testsúlyos edzésekre.
Aztán jött a fránya covid. Bezártság, betegség, és az élet tervezett újra, nem én.
Újraindultam. Olyan állapotban, hogy előtte tíz hónapig nem, hogy edzeni nem tudtam, de 600 métert sétálni sem. A szekrény felső polcán való pakolászás után le kellett ülnöm… Felértékelődött, átértékelődött minden. A házimunkáról megtapasztaltam, mekkora erő kell hozzá, pedig nem sokra tartottam, mozgásként, azt hittem, alap. Az első 1 km-es sétám a buszig, teknős-tempóban, megkönnyeztetett. Örömkönnyek voltak. Kár, hogy betegség kellett az egészhez..
De hogy jön ide az IF? Mindvégig kihagytam a reggelit, ez természetessé vált. Nem hiányzott, nem is hiányzik, de pont ma reggel pl úgy alakult, hogy ettem, mert tegnap meg böjti nap volt.
Mondhatom, hogy helyre jöttem, átlag 16 órás böjttel nagyon jól működök, rugalmasan kezelem.
Értékelek minden mozdulatot, jókat edzek gyaloglással, kerékpározással, HIIT edzést is, üres gyomorral. Megengedem magamnak, hogy legyen olyan nap, amikor csak fekszem, és kuckózok, ilyenkor kevesebb üzemanyagot igényel a szervezetem, és ez természetes.
Valahogy az én hatásomra alakult úgy, hogy a családomnak is természetes lett a 14, 16 órás nem evés, pedig nem agitáltam őket. Mindannyian sportolunk, böjti szakaszban, és jó formában vagyunk. (Egy nő mondjuk mindig tudna még jobb formában lenni. 😉 )
Január óta nem használok böjti applikációt, mert életformámmá vált az IF.
Az egészséges étkezés, a kiegyensúlyozott tányér természetes igényem, nincs bűnös étel, vagy tiltólista a számomra, sőt. Jó minőségű, válogatott alapanyagokkal élvezem az íz-orgiát, hiszen, ha kevesebbet eszem, megengedhetem mamnak a jobb minőséget is. Ha elszalad velem a ló, mert emberből vagyok, a fogyáshoz szükséges kalóriadeficitet hosszabb böjttel, és egyenletes, hosszan végzett, örömteli mozgással érek el. Egyensúlyba, természetes egyensúlyba kerültem.
És, mint már olyan sokszor elmondtam… így akarok élni, mindig már, időszakos böjttel az életvitelemben.

Hozzászólások ehhez: Így jártam be testzsírból Manhattant

Szerző: SzF Erika