Nagyon örülök, hogy ilyen kiegyensúlyozottan éled meg, Andrea! Jó az is, hogy fokozatosan alakítod, tapasztalod ki a saját stratégiádat. Ez a lényeg: a te életed, a te étrended! 🙂 Hajrá, és mesélj majd még a tapasztalataidról bátran!

Mivel eddig egy ciklus telt el az IF megkezdése óta, nincs túl sok tapasztalatom. Ami biztos, a kiegyensúlyozottságra igyekszem törekedni. Korábban frusztrált, hogy a nehéz napok körül vizesedek, és mivel mértem magam, hízásnak éltem meg, ezért önostorozás-szerű edzésekkel hajszoltam magam.
Pedig a testnek és a léleknek ilyenkor lassítás kell: több, értékes pihenés, és a sokat emlegetett én-idő. Tervem, hogy ezeken a napokon kellemes fürdőre, masszázsra, teraszon ücsörgő teázgató olvasásra, elmélkedésre cserélem a kemény sportot. Legyen végre tényleg öröm a mozgás, ne pedig büntetés magamnak. Félúton járok ebben is. 🙂
A masszázs egyébként is az önmagam megszeretésének egy lépcsőfoka. Havi egyszer eljárok teljes test-, talp- és arcmasszázsra, és hogy ez meg is legyen, a következő hónapra is előre bejelentkezem. Kétszer voltam már, alig várom a következőt. Nagyon jó dolog, oldja a stresszt, érzem a testkontúromat, érzem, hogy nincs mit szégyellnem magamon.
Csodás érzés megélni a változást magamban. A feleslegesen cipelt kövek nem mások voltak, mint az önutálat, a magammal szembeni indokolatlan szigor.. letettem őket, és rajta vagyok, hogy ha lesz is teher, már sejtem, hogyan kell megszabadulni tőle.

Nagyon fontos és okos gondolatok Erika! A ciklikusság a világunkban
mindenhol megfigyelhető, és ez egy olyan természeti alaptörvény, amit nekünk embereknek se szabadna elfelejtenünk. Külön érdekes, amit a női hormonális ciklussal járó változásokról írtál. Mit tapasztaltál Erika, ebben az ominózus egy-másfél hétben mire érdemes különösen odafigyelned, hogy testileg és lelkileg is kiegyensúlyozott maradj?

Köszönöm a gyors és nagyon részletes választ 🙂 Rengeteget olvastam a témában és már teljesen összezavarodtam🤔 ezt egyek azt egyek, jaj ez méreg,de amiből szabad, abból is csak 17 óra 53 perckor mert különben már zsírként rajtam marad. Mire mindent végig olvastam rájöttem nincs étel, amit valamelyik irányzat ne tiltana. Ami fennmaradt a rostán hát azt meg nincs az az isten hogy én megegyem. A 60-70 gr ch jó kiindulópont a többit pedig igyekszem egészségesen elkészíteni. Nem vagyok allergiás semmire, nem vagyok cukorbeteg tehát eszek mindent mértékkel. Ha kevesebb dologra kell figyelnem tartani is könnyebb lesz. Szép estét és köszönöm.

Szia Enikő, BÚÉK neked is! 🙂 Nagyon kedves vagy, mindenképp írni fogok még, mert rengeteget jelentenek a visszajelzéseitek!

A makrók „beállítása” is egy gyakran felmerülő kérdés, megér egy külön cikket…. Egy korábbi bejegyzésemben az IF csoportban írtam már erről, hadd idézzek neked belőle:

A makrók „beállítása” felesleges obszesszió, zsákutca. Minél kevesebb felesleges előírás, annál fenntarthatóbb a diéta. A fehérjebevitelt érdemes kb. minimumszintre belőni (nőknél mondjuk napi minimum 60-70 gramm), de mint minden mást, ezt is ÁTLAGBAN érdemes figyelni. Tudom, hogy sok „fitneszguru” szerint a testünk olyan mint egy autó, amibe minden nap ugyanazt a benzint kell önteni – de ez hosszú távon egy nagyon szemellenzős és veszélyes hozzáállás. Természetes, hogy vannak időszakaid, amikor mást kívánsz, a tested ezeket finoman jelzi.

Én magam ezért sem követek semmilyen kizáráson alapuló étrendet (pl. ne egyél húst, tejterméket, gabonákat, szénhidrátot, kutyafülét), mert az én meggyőződésem szerint a testünk sokkal jobban tudja, hogy éppen milyen mikro- és makrotápanyagokra van szüksége, mint amit bármilyen speciális étrend lehetővé tenne. Például vannak napok, amikor én is alig eszem húst. De nem azért, mert valaki azt mondta, hogy egészséges, hanem mert máshoz van kedvem. Máskor napi fél kiló húst eszem heteken keresztül. Megint máskor ösztönösen kevesebb szénhidrátot eszem, és főleg zsírokból fedezem az energiaszükségletemet.

Az én álláspontom szerint egy ilyen jellegű változatos étrenddel semmilyen “kizárásos” étrend nem veheti fel a versenyt hosszú távon – már csak az élvezetesség és fenntarthatóság miatt is.

Ilyen jellegű intuitív táplálkozásra viszont csak az képes, aki ezt az elnyomott képességet újra kifejleszti magában, meditatív, lassú evéssel, és a táplálkozáshoz való egészséges viszonyulás visszanyerésével (amire az IF nagyon jó eszköz, ha okosan alkalmazzátok).

Aki egész életében “össze-vissza zabált” mindenféle vackot, és néhány óráig sem bírja ki evés nélkül, annak az elején – mankóként – hasznos lehet néhány útjelző bója. De hosszú távon, intuitív táplálkozási ösztönök birtokában fix makró-arányokat belőni, bizonyos tápanyagokat kizárni vagy leszorítani csak azért, mert valaki szerint az egészséges: felesleges, rosszabb esetben káros mind testre mind lélekre is.

A másik kérdés, hogy vajon szabad-e a makrókat napról napra variálni?

A világ legtermészetesebb dolga (és ebből kifolyólag se nem jó, se nem rossz), ha engeded, hogy a zsírok és a szénhidrátok – és úgy egyébként a különféle élelmek: húsok, tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, stb. – természetes módon ciklizálódjanak az étrendedben.

A szervezetünk olyan evolúciós környezetben fejlődött, amelyben bizonyos tápanyagforrások csak időszakosan voltak elérhetők. Nincs ebben semmi ördögtől való, sőt, ez kéne, hogy normális legyen! Még tápanyaghiányos állapotba is bele lehet futni, ha valaki azt hiszi, hogy csak brokkoliból, csirkemellből, rizsből, halolaj kapszulából és multivitaminból áll a világ, és ebből áll az étrendje egy éven át.

Itt a lényeg: nyugodtan változtasd akár napról napra a makro-arányokat, de csak akkor, ha ezt természetes, intuitív sugallatra teszed. Pl. egyik nap azt érzed, hogy most de jól esne a szokásos szénhidrátos köret helyett egy zsírosabb hús, vagy egy tálka mogyoró vagy dió: hallgass a belső hangra nyugodtan!

Na de mi történik, ha nem intuitívan, hanem az ösztöneidet felülírva, a tested jelzéseit teljesen figyelmen kívül hagyva variálgatsz?

Szerencsére, nincs tragédia ilyenkor sem, nem fogsz ettől jobban hízni, nem fogja elrontani a diétát. Emésztési és egyéb közérzeti zavarokat okozhatsz vele legrosszabb esetben.

Én mindenképp azt javaslom neked, Enikő, hogy merj hallgatni az ösztöneidre! Ez lehet, hogy az elején azzal fog járni, hogy néhányszor mellélősz, de hidd el, hogy RAJTAD KÍVÜL SENKI (semmilyen csodálatos anyagcseretípus-vizsgálattal, stb.) nem tudhatja, hogy milyen élelmiszereket „szeret” a tested, miken működsz egészségesen. Bízz magadban! Hajrá! 🙂