Nem az a jó kérdés, hogy egy pohár tejeskávé megtöri-e a böjtöt

You are currently viewing Nem az a jó kérdés, hogy egy pohár tejeskávé megtöri-e a böjtöt

Sokan, akik elkezdik az időszakos böjtölést, kíváncsiak rá, hogy egy bizonyos étel vagy ital megtöri-e a böjtöt. Citromos víz? Édesítőszeres üdítő? BCAA? Ha lenyeltél egy Tic-Tac-ot, vagy megittál egy tejeskávét, vége mindennek?

Szeretném, ha megértenéd: nem az a jó kérdés, hogy egy pohár tejeskávé (vagy bármi más) megtöri-e a böjtöt.

A jó kérdés az, hogy mi a célod az időszakos böjtöléssel, és egy pohár tejeskávé hátráltatná-e a céljaid elérését!

Ha nem vagy tisztában a céloddal, akkor lehet, hogy csak azért csinálsz valamit, mert valaki azt mondta, hogy ezt így kell csinálni. Ez a hozzáállás nem méltó hozzád. Ennél sokkal intelligensebb vagy.

A mai cikkel abban szeretnék segíteni neked, hogy jó kérdést tegyél fel magadnak, és a kérdésedre jó választ is kapj. Garantálom, hogy ezután saját magad el fogod tudni dönteni, mit ihatsz vagy ehetsz böjtölés alatt. És cseppet sem fog érdekelni, hogy ezzel megtörted-e a böjtöt vagy sem.

Az IF nem arra tanít, hogy mit nem szabad

Az eredeti célom ezzel a cikkel az volt, hogy leírjam nektek, egyes ételek és italok a böjtölésnek milyen pozitív hatásait gyengítik vagy gátolják. El is kezdtem, de egyszer csak azon kaptam magam, hogy nem tetszik, amit írok.

Úgy éreztem, valahol félresiklottam. Valahol útközben elvesztettem azt, amit a dietcraftinggal át szeretnék adni nektek. Letértem az útról.

Nem arról van szó, hogy ne lenne érdekes kérdés, mi (és miért) töri meg a böjtöt. Mégis úgy érzem, ha fennakadunk ezen a kérdésen, akkor cseberből vederbe kerülünk. Megint arról beszélünk, hogy mit nem szabad…

A dietcrafting sose fog arról szólni, hogy mit nem szabad. Ellenkezőleg: azt szeretném megmutatni nektek, hogy mi az, amire nincs szükségetek!

Mi az, ami felesleges teher. Mi az, ami lehúz, leláncol titeket. Az időszakos böjtölésről is csak úgy tudok őszintén, szívből beszélni nektek, hogy nem tulajdonítok neki nagyobb jelentőséget, mint amit megérdemel.

Az időszakos böjtölés a meglévő korlátjainktól való megszabadulásról szól; nem pedig arról, hogy új, másféle korlátokat vezessen be az életünkbe.

Mi értelme van bármilyen táplálkozással kapcsolatos szabályhoz ragaszkodni, ha az ugyanabba a kényszeres életmódba visz vissza minket, amitől az IF-fel meg akartunk szabadulni?

Tudom, ezzel sokan nem értenek egyet. Úgy gondolják, az időszakos böjtölés egy újabb módszer, amivel sanyargathatják magukat az álmaik oltárán.

Ezek az emberek leverik a régi diétás szabályrendszerek láncait; utána viszont ahelyett, hogy szárnyalnának, várják, sőt, elvárják, hogy az időszakos böjtölés újra rabláncra verje őket. Aggódnak, hogy valamit rosszul csinálnak. Bűntudatuk van, amiért például megettek egy forró levest reggel, mert lázasok voltak.

Mire jó ez, barátaim? Ti ne csináljátok ezt! Ez az egész nem a korlátokról és a szabályokról szól. Legyetek okosabbak. Legyetek szabadabbak!

Miért ne szabadna?

Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy tejeskávét vagy Százfűlé-főzetet „szabad-e” inni böjtölés alatt, akkor legszívesebben azt válaszolnám: miért ne szabadna?

Az IF nem arra tanít, hogy valamit nem szabad – hanem arra, hogy nem kell, ha nem akarod! Nincs rá szükséged.

Van egy olyan tippem viszont, hogy ha az első cikkemnek „Az Időszakos Böjtölés Titkai” helyett azt a címet adtam volna, hogy „Nem kell non-stop enned”, akkor kevesebben olvasták volna el. Nem hangzott volna elég szexin.

Pedig ez a lényeg! Nem kell állandóan enned, ha nem akarsz. Képes vagy hozzászoktatni a testedet ahhoz, hogy hosszú órákon át a zsírszövetekből fedezze az energiaszükségletét. Onnantól kezdve természetes lesz számodra, hogy néha nem eszel. Nem azért, mert bármit is el akarsz érni ezzel, hanem csak egyszerűen azért, mert így kényelmes, magától értetődő, praktikus.

Szívem szerint mindig csak ennyiről beszéltem volna nektek. Nem bonyolítottam volna se evési ablakkal, se felosztásokkal, semmivel.

A baj azzal kezdődött, hogy az időszakos böjtöléssel nevet adtunk valaminek, aminek nem is kéne, hogy neve legyen.

Mégis, beszélni kell az IF-ről, hogy általa minél több emberhez eljusson az üzenet: nem kell non-stop enned. Nem kell non-stop enned! Semmi bajod nem lesz, ha kihagyod a reggelit vagy akár az ebédet is.

Talán egy szép napon, ha mindenkihez eljutott az üzenet, akkor végre elhagyhatjuk ezt az elnevezést. Végre nem kell időszakos böjtölésnek hívnunk az egyik legtermészetesebb emberi képességet.

Most viszont még ott tartunk, hogy a legtöbbeknek újdonság a „nem evés képessége.” Újdonság, amire hajlamosak nem képességként, hanem egy módszerként tekinteni.

Módszerként, amivel végre elérhetik a céljaikat, megvalósíthatják az álmaikat: végre lefogyhatnak, egészségesek lehetnek.

És ezzel nincs is semmi baj! Az időszakos böjtölés – megfelelően alkalmazva – tényleg alkalmas sokféle testi-lelki cél elérésére is. Ahol viszont módszer van, ott felütik a fejüket bizonyos szabályok is.

Akik az IF-re módszerként tekintenek, kíváncsiak rá, hogy mi töri meg a böjtöt. Mit szabad, mit nem szabad? Erre a kérdésre kétféle választ lehet adni.

Az egyik válasz: a böjt az böjt. Nem eszünk semmit, nem is iszunk a tiszta vízen kívül semmit. Ez a válasz hülyének nézi a kérdezőt. Meg se tiszteli azzal, hogy megvizsgálja, miért kíváncsi rá, hogy mi töri meg a böjtöt.

Én a másik választ szeretném megadni nektek a cikk a hátralévő részében.

Te miért böjtölsz?

Képzeljük el, hogy egy autó 130 km/h mellett 7 litert fogyaszt százon. 150 km/h mellett már 20 litert, megbüntethetnek gyorshajtásért, balesetveszélyes, és nem is sietsz sehova. Ha megkérdeznéd, érdemes-e 150 km/h-val hajtanod, láthatod, hogy a válasz attól függ, mi a célod.

Hasonlóképp: az, hogy mit ehetsz vagy ihatsz nyugodtan a böjtölés alatt, elsősorban attól függ, hogy miért böjtölsz.

Ha megkérdeznéd tőlem, jó dolog-e a mikrohullámú sütő, akkor abból indulnék ki, hogy sütni, főzni, ételt melegíteni szeretnél vele. Ezekre jó. Ha viszont ruhamosásra használnád, arra azért kevésbé ajánlanám. Lennének jobb ötleteim is: mondjuk egy mosógép!

Az időszakos böjtöléssel kapcsolatos kérdésekre azért nem egyszerű válaszolni, mert van, aki sütni szeretne vele, van, aki főzni. Van, aki ruhát mosni. És vannak olyanok is, akik mindhármat egyszerre.

És mindezért nem lehet senkit hibáztatni, az IF ugyanis tényleg sok mindenre alkalmas egyszerre. Mire is?

  1. egyszerű és élvezetes testkompozíciószabályozás
  2. egészségjavítás
  3. életünk tehermentesítése, szabadulás a kényszeres táplálkozástól
  4. önismereti, lelki fejlődés

Az előző soraimból már sejthetitek, hogy én az utolsó kettőt elképesztően fontosnak tartom. Ezeknél viszont nincs értelme arról beszélnünk, hogy mi töri meg a böjtöt, vagy hogy mit „nem szabad” enni vagy inni.

Így marad célként előttünk a testkompozíciószabályozás (általában fogyás, szálkásítás) és az egészségjavítás.

Kérlek, gondold át: te miért böjtölsz? Testkompozíciószabályozás vagy egészségjavítás miatt? Esetleg mindkettő miatt?

Megvan? Szuper. Mehetünk tovább. Most már feltehetjük a kérdést, hogy ha böjtölés közben megiszol egy tejeskávét, akkor az hátráltatja-e a céljaid elérését.

Lássuk a medvét!

Ha megiszom egy tejeskávét, nem fogok fogyni?

Ha azért böjtölsz, mert könnyebbé, élvezetesebbé szeretnéd tenni a fogyást vagy testkompozíció-fenntartást, akkor könnyű dolgod van.

A testkompozíciódat két dolog fogja meghatározni: a tápanyagbevitel átlagos mennyisége és minősége, és az edzés.

(Emellett persze óriási szerepe van annak, hogy eleget pihensz-e, és nem teszed-e ki a testedet felesleges stressznek, de ezeket remélhetőleg mondanom sem kell.)

Ha fogyás vagy testkompozíció-fenntartás miatt alkalmazod az IF-et, nyugodtan ehetsz böjtölés során zöldségeket, ihatsz tejeskávét, édesítőszert, kutyafülét, bármit. Hogy akkor ez így már nem is nevezhető böjtölésnek?

Lehet. De ez miért kéne, hogy téged zavarjon? A lényeg, hogy amit csinálsz, és ahogyan csinálod, segít a céljaid elérésében, nem igaz?

Az IF nem valami varázslat révén segít a fogyásban és a testkompozíció-fenntartásban. Azzal segít, hogy egyszerűbbé és élvezetesebbé teszi a táplálkozást. Az IF felülírja a berozsdásodott viselkedésmintáidat.

Az időszakos böjtölés a kezedbe adja annak a lehetőségét, hogy akkor egyél, amikor tényleg enni szeretnél. Ebben rejlik az ereje.

De nincsenek arról kutatások, hogy a böjtölés segít a zsírégetésben, így többet lehet fogyni vele?

De igen, vannak arról kutatások, a böjtölés előrehaladtával a lipolízis (zsírbontás) egyre fokozódik. Ez viszont nem jelenti azt, hogy többet lehet fogyni vele.

Nem önmagában a zsírégetés mértéke fogja meghatározni, hogy mennyivel mutat kevesebbet a mérleg, hanem a zsírégetés és zsírraktározás különbözete. Ez pedig, hidd el, fix napi kalóriabevitel mellett pontosan ugyanannyi akkor is, ha böjtölsz, és akkor is, ha nem böjtölsz.

Ha tehát azt a bizonyos tejeskávét, salátát vagy bármi mást beleszámolod a napi kalóriabeviteledbe, akkor nem fog hátráltatni a céljaid elérésében. Nem kell hogy foglalkoztasson, hogy ezzel megtöröd-e a böjtöt vagy sem.

Úgy emlékszem, mondtál már valamit a makacs zsír és a böjtölés kapcsolatáról…

Bizony ám! Egyetlen helyzet van, amikor a zsírvesztés érdekében érdemes rövidebb-hosszabb ideig kifejezetten alacsonyan tartanod az inzulinszintedet. Ez pedig az, amikor az ún. makacs zsírszöveteket szeretnéd jobb belátásra bírni.

A makacs zsír férfiaknál elsősorban a hasi, nőknél a csípő- és combtájékon legkorábban lerakódó zsírpárnákat jelenti. A témáról Lyle McDonald Stubborn Fat Solution című könyvében olvashattok részletesebben.

Ez a zsírszövet, ahogyan a neve is mutatja, nem adja könnyen magát. A legyilkolásához szükség van arra, hogy átmenetileg tényleg alacsonyan tartsd az inzulinszintedet.

Nagyon fontos kihangsúlyozni azt, hogy átmenetileg. Szó sincs arról, hogy 0-24 alacsonyan kéne tartani az inzulinszintet. Pont ezért jó módszer az IF a makacs zsír elleni harcban, mert ilyenkor sem kell ultra-alacsony szénhidráttartalmú étrendre áttérned. Elég, ha a nap nagyobb részében nem eszel.

Ne aggódj, ha nem vagy élsportolókat megszégyenítően sovány, nem kell, hogy a makacs zsír miatt fájjon a fejed.

Az ultra-alacsony inzulinszint a testkompozíció szabályozásában akkor kaphat szerepet, amikor az utolsó néhány kilogramm felesleget szeretnéd lefaragni magadról, mert mondjuk egy testépítő világbajnokság döntőjére készülsz.

Minden más esetben megnyugodhatsz, hogy ha néha lazábban veszed is a böjtölést, annak semmi kihatása nem lesz a testkompozíciódra.

Ha megiszom egy tejeskávét, a böjt nem lesz igazán egészséges?

A csapból is az folyik (persze csak ha jó csapot nyitunk meg), hogy a böjtölés egészséges. Na de miért is egészséges?

A hosszabb „nem evés” során a testedben végbemenő előnyös változások közül a legfontosabbak:

  • alacsonyabb inzulinszint és fokozott inzulinérzékenység
  • alacsonyabb vércukorszint
  • emésztőrendszer tehermentesítése
  • krónikus gyulladások enyhítése
  • fokozott sejtszintű tisztulás/regeneráció (autofágia)

Ennél persze jóval több minden történik, de úgy gondolom, ezek azok, amik a legtöbb embert érdekelhetnek – és egyúttal ezek azok, amiknek nem csak a laborban, hanem a való életben is jelentősége lehet.

Adja magát a kérdés: ha egészségjavítás miatt (is) böjtölsz, akkor mit szabad inni (esetleg enni) az evési ablak alatt, ami mellett még megmaradnak ezek a jótékony egészségi hatások?

A kérdés differenciáltan válaszolható meg. Egyes pozitív hatásai a böjtnek megmaradnak akár bizonyos ételek (pl. alacsony kalóriatartalmú zöldségek) evése mellett is, másokat már a színtiszta víz ivása is gátol.

Az egyik legfontosabb pozitívum, az autofágia alacsony inzulinszint mellett jelentkezik, és következésképp minden hátráltatni tudja, ami az inzulinszintet megemeli. Az inzulinszint átmeneti alacsonyan tartásának önmagában – autofágiától függetlenül – is van számos egészségi pozitívuma.

Ha az egészségetek miatt böjtöltök, akkor a legfontosabb cél tehát az inzulinszint alacsonyan tartása.

Mi a helyzet ennek tükrében a BCAA-val?

Sokan vesznek be böjtölés során szabad formájú aminosavakat (pl. BCAA-készítményt), abban bízva, hogy ez majd segít az izommegőrzésben, vagy ha nem is segít, ártani biztos nem árt. A valóság az, hogy BCAA-ra semmi szükség az izommegőrzéshez, az autofágiát pedig akár hátráltathatja is. Kimutatták ugyanis, hogy már akár néhány gramm aminosav is inzulinreakciót képes kiváltani.

Ettől még persze nem biztos, hogy ennek a való életben van jelentősége. Erre mindjárt visszatérünk.

Na és mi van az édesítőszerrel?

A jelenlegi élettani ismereteink szerint a szájban érzett édes íz önmagában inzulinelválasztást hozhat létre – annak ellenére, hogy a vércukorszint még nem emelkedett meg. Ezt az inzulinszekréció cephalicus (agyi) fázisának hívjuk, és az édesítőszerek közül elsősorban a szacharinnál mutatták ki.1

Ami még érdekesebb, hogy úgy tűnik, már táplálkozást megelőzően is megindul ez a folyamat akkor, amikor az agyunk a táplálékot várja (akár azért, mert általában ilyenkor szoktunk enni, akár pl. a táplálék látványa miatt).

Azt, hogy ez az agyi eredetű inzulinelválasztás mennyiben érinti az autofágiát, sajnos nem tudom. Ezért azt tanácsolom, ha biztosra akarsz menni, érdemes kerülnöd legalább a szacharin-alapú édesítőszereket.

És ha valami olyat eszem vagy iszom, ami elvileg inzulinreakciót okozhat, de csak néhány kalóriáról van szó?

A kérdés nagyon jó. Ugye hihetetlenül hangzik, hogy ha a böjt közepén megettél egy szem szőlőt vagy egy Tic-Tac-ot, akkor vége mindennek?

Brad Pilon például azt írja az EAT Stop EAT-ben, hogy ha az 50 kcal-os határt a böjtölés alatt nem léped túl, még rendben vagy. Bár az 50 kcal nyilván nem kőbe vésett érték, az alapötlet logikusan hangzik.

Ismersz olyan videojátékokat, ahol ha valamit elrontasz, kezdheted elölről az egészet az első pályáról vagy szintről?

Na, a böjtölés nem ilyen játék. Ha a huszadik pályán valamit nem tökéletesen csinálsz, akkor az nem a világ vége. Nem kell az első pályától kezdened, és újra leböjtölnöd nyolc órát.

Elméletileg igaz, hogy az autofágia (egészségmegőrzés, öregedésgátlás) fokozása érdekében az inzulinelválasztást okozó tápanyagokat érdemes kerülnünk. Ez nem egyszerű, mert papíron majdnem minden inzulinválaszt okoz, ami a szervezet által emészthető (tehát van kalóriatartalma). Ez fokozottan persze csak a szénhidrát- és fehérjetartalmú táplálékokra igaz.

Mégis, hiba lenne azt gondolni, hogy csak azért, mert valami papíron inzulinelválasztást okoz, ez máris „megtörné” a pozitív folyamatokat a szervezetben. Ezért nem annyira szeretem a böjt megtörése kifejezést, mert arra utal, hogy valami kikapcsol, valami elromlik, valamit elölről kell kezdeni.

A valóságban még egy részleges böjtnek (vagyis pl. léböjtnek) is erős autofág hatása van, hiszen az éhezés minden formája autofágiát indukál a sejtekben. Erről élettani vagy molekuláris sejtbiológiai tankönyvekben is lehet olvasni.

Sejthető, hogy ha éhezéses állapotban vagy, és eszel vagy iszol valamit, ami bár papíron erős inzulinválasszal jár (pl. cukor), de csak néhány grammról van szó, akkor ez az autofágiát vajmi kevéssé fogja hátráltatni, hiszen 10-20 kcal akármitől még bőven éhezéses állapotban maradnak a sejtjeid.

Hiába okoz tehát papíron inzulinreakciót valami – ha ez a valami nagyon kevés (értsd: max. 50 kcal), akkor az valószínűleg nem fogja érdemben gátolni az autofágiát.

Ez így picit sok minden egyszerre, összezavarodtam… most akkor mit csináljak, ha egészséges szeretnék lenni?

Először mondom, mit ne csinálj.

Ha életvitelszerűen alkalmazod az időszakos böjtölést, ne akarj minden nap mindenáron „hú de egészségesen” böjtölni.

Az időszakos böjtölés nem egy szadista videojáték.

Ha az kell a testi-lelki békédhez, hogy néha megigyál böjtölés alatt egy tejeskávét vagy egy édesítőszeres üdítőitalt, hát igyál nyugodtan.

Biztos vagyok benne, hogy már azzal is rengeteget teszel az egészséged érdekében, ha havonta néhány „szigorú” vízböjtös napot beiktatsz, kicsit hosszabb (20-24 órás) böjtölési idővel. Az összes többi napon pedig úgy táplálkozol, ahogyan az a legjobban beilleszthető az életviteledbe, ahogyan jólesik.

Vissza a kezdetekhez

Most, hogy letudtuk a jó kis fejtágítást, kanyarodjunk vissza oda, ahonnan elindultunk. Kérlek, ne vessz el a részletekben.

Ez az egész olyan egyszerű, mint ez a kép.

Épp olyan szépen, letisztultan elérhető és fenntartható az egészség és fittség, mint amit ez a kompozíció sugároz magából. Kell hozzá egy pici technika. Egy pici kitartás. De legfőképp sok-sok fény, élet és szabadság.

Szeretném, hogy okosan, ügyesen, bölcsen alkalmazd az időszakos böjtölést. Mi értelme van bármi egészségeset csinálni, ha közben rosszul érzed magad?

Szerinted ki egészségesebb: egy olyan ember, aki rendszeresen böjtöl, de közben borzalmasan érzi magát – vagy egy olyan ember, aki napi négy-ötször eszik, de egyébként kiegyensúlyozottan, stresszmentesen él?

Amint az IF komoly súrlódást, hiányérzetet kezd okozni az életedben, biztos lehetsz benne, hogy valami nem stimmel. Valamit erőltetsz, amit nem kéne.

A dietcraftinggal azt szeretném megmutatni nektek, hogy minderre a görcsölésre, túlgondolásra, túlszabályozásra nincs szükség sem az egészséghez, sem a fittséghez.

Amire szükség van, az az, hogy néhány nagyon egyszerű élettani törvényszerűséggel tisztában legyetek, a lényegre koncentráljatok, és bízzatok a saját intelligenciátokban. Meseszerűen hangzik? Túl szép, hogy igaz legyen?

Legyetek üdvözölve Álomországban, barátaim! Még csak most kezdődik az igazi kaland, épp csak kezdünk bemelegedni!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsetek el feliratkozni a dietcrafting hírlevélre!

Ha segítenek titeket az írásaim, hálásan megköszönöm, ha a Patreon oldalamon egy kávéra való, jelképes havi összeggel támogattok abban, hogy a jövőben még több hasznos és inspiráló tartalmat készíthessek nektek!

This Post Has 6 Comments

  1. Emőke

    Köszönöm!

  2. Viki

    Sokadjára olvasom végig ezt a bejegyzést, és mindig mást kapok tőle, az éppen aktuális lelkiállapotomnak megfelelően. De a végeredmény mindig az elégedettség, mosolygás, boldogság-érzet. Köszönet érte:)

    1. Álmos

      Köszi Viki, minden cikkel ez a célom, és nagyon örülök, hogy vannak, akik átérzik, miről szól ez az egész! Nem az önsanyargatásról, hanem – ahogy te is írtad – a mosolygásról és boldogságról! 🙂 Mert mi értelme is lenne bármilyen célt elérni, bármiért küzdeni, ha közben elveszítjük azt, ami az igazán fontos kéne hogy legyen az életünkben?

  3. K-T Orsolya

    Nagyon érdekes a cikk 🙂 Már a többit is elolvastam, könnyű értelmezni, jól összeszedett. 1 hete elkezdetm a ketogén diétát 16/8 -as If-el, és ma van az első 24 órás böjtöm, tehát tegnap este vacsoráztam , és ma este fogok elsőnek enni. Kicsit nehéz most, úgy érzem kivan melegedve az arcom, és kicsit éhes vagyok, de jól bírom. Már most érzem a kihívást , így hogy egy nap 1 x fogok enni, nagyon tervezetten minődégi ínyenc keto vacsira készülök, megbecsülve azt az egy alkalmat 🙂 Cél a fogyás, és hogy lelkileg eljussak akár egy 3 napos böjtig is. Kérdésem hogy milyen időnként érdemes emelni a böjt hosszát, kitolni?

    Köszönöm, Orsi

    1. Álmos

      Szia Orsolya! Örülök, hogy tetszenek a cikkek! 🙂 Én 24 óránál hosszabb böjtöt nem javaslok életvitelszerűen senkinek, mert több a pszichés és egyéb buktatója (például sokaknak megzavarja az alvását, növeli a böjtölés utáni túlevés veszélyét). Persze ha szeretnéd feszegetni a saját határaidat, bátran, de én a helyedben először szereznék 20-24 órás böjtölésben alapos rutint!

Vélemény, hozzászólás?